Jó néha régi ismerősöket viszont látni. Tegnap is szembejött a fejemben BezzegAzÉnIdőmben úr, vagy ahogy csak a gyerekek hívják: Bezzeg bácsi. Már elég rég nem láttam az öreget. Mondta is, hogy bezzeg az ő idejében az emberek még összejártak találkozni kocsmákba meg kávéházakba. Ma meg csak a zsebtelefont nyomkodják mindenfelé. Egy visszafogott fejbólintással lájkoltam, ő sóhajtott egyet, majd ment mindenki a dolgára.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
giga66 2014.06.19. 21:44:30